Erdélyi tisztelgőérem Mária Terézia trónralépésére 1741-ből

„Minek utána Maria-Therezia Erdélynek Fejedelme lött, 1741-ikben az Álladalmak és Rendök letötték a’ hitöt Szebenben. Ennek emléközetére Pénzek verettetek…” Így ír Dugonics András A’ magyaroknak uradalmaik: mind a’ régi, mind a’ mostani üdőkben c. munkájában. A hódolattétel emlékére veretett „pénz” nem más, mint Josef Wellisch (1718-1761) igen szép kivitelű emlékérme. Az osztrák származású éremvésnök rövid körmöcbányai kitérő után 1739-ben lett a gyulafehérvári verde éremverő mestere, mely tisztét 1745-ig, a tiroli Hallba való átköltözéséig töltötte be. Gyulafehérvári korszakának legszebb alkotása ez az emlékérem, melyet a Mária Terézia trónralépése előtt tisztelgő erdélyi rendek megrendelésére készített.

A 71 mm átmérőjű, 105,2 g súlyú ezüstérem előlapján a következő fordítású latin szöveg olvasható: REGNANTI MARI? THERESI? VT PRINCIPI SV? VOTIS SE IVRATI OBSTRINXERE DACI (= Az uralkodó Mária Teréziának mint fejedelmünknek a fogadalommal esküdt erdélyi deákok lekötelezték magukat) szöveg olvasható, melyben a kiemelt betűk az 1741-es évszámot rejtik. A címerköpeny felett fejedelmi korona látható, előtte díszes pajzson Erdély címere. Alatta kartusba zárva olvasható a rövidítés: INV.L.B.IO.LAZ.DE.GYAL. T. R. I. AS. (Inventa libero barone Ioanne Lazar de Gyalakuta, Transylvaniae regni iuratore assessore = megszövegezte Gyalakúti Lázár János liber báró Erdélyország esküdt tanácsosa).

Az érem hátlapján körbefutó latin szöveg jelentése: Az égben Istened van, a földeket a királynő oltalmazza. Így te magyar, az égben és a földön biztonságban leszel. A hátlapi képen díszkapu felett az apostoli kettős kereszt látható, felette Isten szeme őrködik. Balra a trónoló Madonna, ölében a Gyermekkel, jobbra az uralkodónő térdeplő alakja. Az oszlopsoron majd folytatólagosan a kapu előtt alul egy szalagon latin szöveg fut, mely magyarul: A kettős kereszt alatt immár kettős védasszonyod Mária. Már a házibarmok sem félnek a vad oroszlánoktól. A kapuban a szövegre utaló kettős oroszlánfej látható. Alul mesterjegy: WALLISCH F.

Az érem az alkotó magas szintű szaktudásáról tanúskodik. Wellisch e művében már a barokk művészet teljes pompájában bontakoztatja ki annak térhatását, dekoratív erényeit. A dekoráció mellett hangsúlyos szerepet kap az érmen a szöveg is. Az előlapi szövegben említett, s a rendek felesküvő szövegét megfogalmazó Gyalakúti Lázár János 1741-től az erdélyi rendek követe volt Bécsben, majd Belső-Szolnok megye főispánja, 1746-tól pedig a királyi tábla elnöke és főkormányszéki tanácsos. Még követként készíti el az erdélyi rendek Descripta et explicatio imaginum inscultarum numismati in memoriam homagii seu fidelitatis a principatu Transilvaniae kezdetű felesküvő kiáltványát, melyre a hódolati érem is hivatkozik. Tisztségén túlmenően a megbízatását az is magyarázza, hogy Lázár János Erdély egyik legjobb tollú poétájának számított, aki nem csak latin nyelvű sírversekkel hívta fel magára a figyelmet, hanem ő volt az, aki elsőként verselte meg latin nyelven a Székelyföld fürdőit, gyógyforrásait. Hálás kortársai nem véletlen nevezték őt „erdélyi Janus Pannoniusnak”, illetve kora Vergiliusának.

Borbándi Erik: A hónap érme a Huszár Lajos Éremtárban: Erdélyi tisztelgőérem Mária Terézia trónralépésére 1741-ből. In: Gyöngyösi Műsor XLIV. évf. 6. szám 32-33. o.