Koronázási érmek

Ízelítő a kiadványból

“II. Lajos budai koronázásának restitúciója” emlékérem ¾ guldiner súlyban (Ag) 1508-1544 – Körmöcbánya

E: LVDOVICVS*FILIVS*R*VNGA*I*BOHEMI*1508* (Ludovicus filius rex Ungariae et Bohemiae 1508 = Lajos Magyarország és Csehország királyának fia 1508) A nyitott koronás gyermek király bojtos vánkoson ül. Alatta: *CORONATVS* (Coronatus = megkoronázott)
H: Kilenc sorban *1544*/*BVDA*/POTENS*ET*/PANNONY∙GENS*/MARTIA*REGNI*/QVOD∙FVIT∙ESSET*/*SI∙VIVERET∙ISTE∙/*PVER*/ (= 1544. Erős lenne Buda vára és Pannóniának népe a királyság hada által, ha még élne ez az ifjú.) Kis sisak V-G között.

11.4 g, Ø 30 mm, nagyon szép
Leltári szám: 2007.856.01
Hivatkozás: Montenuovo 418, Gohl 8, HTÉ 204, HP 40, Rupp II.: XXII.t.574 

Az első koronázási arany és ezüst érmeket II. Lajos 1508. június 4-i koronázása alkalmából verték. Ezek még nem a koronázási szertartáson történő felhasználásra készültek, csupán magának az eseménynek állítottak emléket. Az érmek előlapján II. Ulászló koronás profilja szerepelt, míg a hátlapon a párnán ülő gyermek trónörökös volt látható. A koronázási érmek készítőjének a nevét nem ismerjük.

Ezen koronázási érmek tekinthetők a Huszár Lajos által restitúciós éremnek nevezett 1508/1544 évszámú érmek elődeinek. Ezek I. Ferdinánd uralkodása idején készültek. A korábbi érmen szereplő koronás gyermekábrázolást vélhetően a dicső múlt megidézésének szándékával alkalmazták újra. A disztichonban megírt latin nyelvű hátlapi vers az elhunyt II. Lajos királyt gyászolja, felidézve a romló közállapotokat. A restitúciós emlékérmet Huszár Lajos Fueszl Kristóf (1510k.-1561) körmöcbányai vésnök munkájának tartotta, ennek azonban ellentmond az éremnek Fueszl más érmeitől eltérő stílusa. A hátlapon, a sisak két oldalán lévő V G jelzet feloldása Rupp szerint a stájerországi származású Wolfgang Guglinger, aki Körmöcbánya bírája volt, Forrer szerint verdeigazgató tisztet is betöltött, Gohl Ödön szerint pedig vésnök volt. Huszár Lajos úgy véli, hogy ő lehetett az érmek megrendelője. Valószínűsíthetően ő volt az érem kitalálója, s vélhetően az ő alkotása a hátlapi, disztichonban írott vers is. Az éremnek többféle kivitelű változata ismeretes, így 5, 4, 3, 2 aranyforint, valamint 1 guldiner, ¾ guldiner, ½ guldiner súlyú vert, illetve öntött ólom.