Éremtári füzetek – Török elleni háborúk

Ízelítő a kiadványból

II. Lajos emlékérem (Ag) 1530 után – Körmöcbánya

E: Csavart díszes szegélyben II. Lajos és Habsburg Mária szembenéző portréi. A háttérben virágdísz. A szelvényben LVDO(vici):VNGAR(iae):BOHE(miae):QVE/ REGIS·ET·MARIÆ·RE/ GINÆ·DVLCISS(imae)·CO(n)IV/ GIS·AC·PROCES/ IN·ELAN (= Lajosnak, Magyar-és Csehország királyának, és az ő legkedvesebb hitvesének, Mária királynénak…megjelenése.)
H: A mohácsi csatamezőn összecsapó magyar és török lovasság, háttérben török ágyúk. A szelvényben LVDO(vicus):HVNG(ariae):BOEM(iae):ETC·REX/ AN(n)V(m):AGENS·XX·IN·TVRCAS/ APVD·MOHAZ·CVM·PAR/ VA·SVORVM·MANV·PV/ GNA(n)S·HONESTE/ OBYT·M·D·XXVI. (= Lajos, Magyarország, Csehország stb. királya 20 éves korában a törökök ellen Mohácsnál övéi kis csapatával tiszteletre méltóan küzdve elesett. 1526.)

Hivatkozás: Montenuovo 585,
22.69 g, Ø 44 mm, nagyon szép
Leltári szám: 2007.988.01

Fueszl Kristóf a körmöcbányai verdében készítette el a mohácsi csatában elesett II. Lajos és felesége, Habsburg Mária emléktallérját. 1505-ben Brüsszelben született Habsburg Máriát 1515-ben jegyezték el a Jagelló-házból származó II. Lajos magyar királlyal. 1521-ben érkezett Magyarországra, ahol még abban az évben megkoronázták, s 1522 januárjában kötött Lajossal házasságot. Az 1526-ban bekövetkezett mohácsi csatavesztés Magyarország és Mária sorsát is megváltoztatta. A királyné előbb Pozsonyba ment, majd bátyja, Ferdinánd magyar királlyá történt koronázása után Ausztriába utazott. Amikor nagynénje, Margit németalföldi kormányzó meghalt, másik bátyja, a császár V. Károly kérésére elvállalta a flandriai helytartóságot. 1530-tól 1555-ben történt lemondásáig kormányozta a tartományt. 1558-ban, néhány héttel az ekkor már császári címéről lemondott V. Károly után halt meg. 

Máriát az akkori társadalomban betöltött szerepén túl tragikus eseményekkel teli élete és uralkodása tette érdekessé kortársai és a művészek szemében. A róla készült és őt még nem özvegyen ábrázoló érmek érdekessége, hogy a rajtuk szereplő dátumok nem felelnek meg a készítés idejének, hanem a tragikus 1526-os évet tüntetik fel.

Mária érmeinek további érdekessége, hogy minden művész ugyanabban a viseletben ábrázolja őt – néhol minimális eltérésekkel. A királyné fején díszes, reneszánsz, lehajtott peremű kalap van. Hajának egy fürtje fülére simul, a többi hálóba van szorítva. Magas nyakú hímzett, húzott inget visel, felső ruhája nem takarja el az inget, így az ing hasított felső ujja is látszik. Nyakán kétsoros láncon egy nagy kőből és körötte több kisebb kőből álló ékszer látható. Ezen azonosságok alapján állítható, hogy az összes érem ugyanarra az ősmodellre vezethető vissza.

Héri Vera kutatásaiból tudjuk, hogy ez valószínűsíthetően egy Hans Daucher vagy követője által készített, 1526-os évszámmal ellátott kőfaragvány volt (előlapján II. Lajos, hátlapján Mária balra néző arcképe). A faragvány évszáma feltehetően egyezik a készítés évével. Emellett szól, hogy ugyanaz a mester, aki a kőmodellt készítette, az ugyancsak a mohácsi csatában elpusztult Schlick Istvánról is készített érmet 1526-ban.

A Fueszl-féle érem a szinte előzmény nélkül való magyarországi éremművészet egyik korai és igen magas színvonalú remeke. Fokozott kultúrtörténeti jelentőséggel is bír, mivel az ország általános hanyatlásának idején nagyobb szabású képzőművészeti alkotások nem készülhettek Máriáról és Lajosról.